Mióta az Internetes Világ értékrendje a Google találati sorrendjén alapul, azóta beszélünk SEO-ról, azaz keresőoptimalizálásról.
Valaki ezt kitalálta, valakik ebből jól megélnek, mi pedig azon fáradozunk, hogy oldalunk valóban keresőkre optimalizált legyen, mert ha nem vagy az első találati oldalon, akkor nem is létezel.
Az már csak hab a tortán, hogy ahány kereső, annyiféleképpen értelmezi ezt a fogalmat. Nem szeretnék nagyon belemenni a részletekbe, de arra mindenki tök egyedül rájön, hogy a WordPress által kínált alapértelmezett beállítások koránt sem keresőkre optimalizáltak.
Persze, lehet azzal jönni, hogy vannak SEO-s bővítmények, bekapcsolom, oszt’ jól van… de megint de: a macskámról szóló blog, vagy az osztályom blogja, ne adj’ Isten a vélt, vagy valós sérelmeimet felsoroló blog keresőoptimalizálására nem igazán hiszem, hogy szükség van egy százegy-néhány kilobájtos, és átlagembernek nehezen értelmezhető paraméterekkel beállítható SEO bővítményre, vagy ha jobban tetszik pluginre.
A WordPress fejlécében (header.php) szabad szemmel is jól kivehető a puritán weboldalcím, azaz a <title> mező. Ez jelenik meg a böngészők felső sávjában, illetve a Gugglihoz hasonló keresők találati listájánál ez az egyik legfontosabb tényező a keresőoptimalizáláshoz. A WordPress a default sablonjában mégis megelégszik csupán ennyivel:
1 | <title><?php wp_title('«', true, 'right'); ?> <?php bloginfo('name'); ?></title> |
Mit is mondhatnék: ez bizony kurvára szegényes, és fantáziátlan. Viszont köszönet a lusta fejlesztőknek érte, hiszen enélkül nem jött volna létre ez a cikk.
Visszatérve a vezérfonalra: valahol ott tartottunk, hogy <title> mező… Nos, ennek minden egyes oldalnál egyedi címet kell kapnia (ez a Guggli-szerű böngészők értékmérője, mert a keresőmotorok logikája szerint ez így van jól, tehát ez elősegíti a jó helyezést, az első oldalra kerülést, azaz a a keresőkben növeli a kattintás valószínűségét – mert az ember szerintük olyan, hogy mindent vakon begépelve a Guggliról keres meg, és céliránytalanul bolyong a Net sötét bugyraiban. Nem mindenki olyan antitalentum, mint neves kollégám, aki az egyik leggagyibb hazai keresőt használva beírja a keresőmezőbe ha pl. az origót keresi: http://www.origo.hu , majd OK-ra klikkel, a találatok közt első az origó és ráklikkel a felkínált linkre – és ilyen létezik, egy irodával mellettem dolgozik, és a saját szememmel láttam, milyen pancser…) Bocs a kis kitérőért… érdemes egyébként itt a fontos szavakat a cím elejére tenni. Az oldalcímnek az oldal tartalmát kell néhány szóban összefoglalnia, úgy megfogalmazva, hogy az a látogató számára vonzó legyen (hehe, kicsit hülyén hangzik ez a megközelítés abból a megvilágításból, hogy nem látogató, hanem keresőrobot értékeli és rangsorolja az oldalt, majd ez alapján lesz egy találati listán valahányadik helyezett. Ennek talán az lehet az üzenete, hogy ha az első pár találati oldalon belül maradsz, akkor megnő a látogatottságod és az Internet szeret Téged, ha nem, akkor készíts inkább pornó oldalt, vagy menj el hentesnek).
Megint elkanyarodtam… Az előbb leszegényesezett és lefantáziátlanozott cím mezőt viszont a WordPress határtalan képességeinek köszönhetően ki lehet csinosítani, helyre lehet pofozni, és persze mindezt bővítmények nélkül – ha már ennyire fontos a szerepe keresőoptimalizálás során. Plusz jól is érezzük magunkat, mert elhisszük, hogy innentől SEO-kompatibilisek vagyunk (pedig ez még csak az első, da talán legfontosabb lépés a folyamatban).
Jómagam egy Netről összeollózott, illetve saját kútfőből megtoldott egyedi <title> fejlécet használok. Volt ugyan előtte SEO pluginem, de nem lettünk barátok, inkább bevállaltam, hogy az Google által felállított egzakt értékrendben én nem lehetek sohasem az első, hiszen nem blogger-robot írja itt a cikkeket, hanem hús-vér ember, és a témáim se a szexről szólnak, hanem minden egyéb másról.
Némi töprengés, némi csinosítgatás után megszületett az alábbi fejléc (a fentebb mutatott megoldástól azért jóval informatívabb, és szerintem szép is a végeredmény):
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 | <title><?php $page = intval( $wp_query->get('page') ); if ( is_home() ){bloginfo('name');echo' • ';bloginfo('description');} if ( is_search() ) { bloginfo('name');echo' • Találatok a(z) „'. wp_specialchars($s) .'” keresőszóra: ';echo $wp_query->found_posts.' bejegyzés';} if ( is_author() ) { bloginfo('name');echo' • Cikkírók';} if ( is_single() ) { wp_title('');echo' • ';bloginfo('name');if ( $page > 1 ) echo ' • '.$page.'. oldal';} if ( is_page() ) { bloginfo('name');echo' • ';wp_title('');if ( $page > 1 ) echo ' • '.$page.'. oldal';} if ( is_category() ) { bloginfo('name');echo' • A(z) „';single_cat_title();echo '” kategória bejegyzései';} if ( is_month() ) { bloginfo('name');echo' • ';the_time('Y F');echo'i bejegyzések';} if ( is_year() ) { bloginfo('name');echo' • ';the_time('Y');echo' évi bejegyzések';} if ( is_404() ) { bloginfo('name');echo' • HIBA!';} if ( function_exists('is_tag')) { if ( is_tag() ) {bloginfo('name');echo' • A(z) „';single_tag_title("", true);echo'” címkéhez tartozó bejegyzések';}} if ( $paged > 1 ) { echo ' • '.$paged.'. lap';} if ( $cpage > 1 ) { echo ' • '.$cpage.'. komment oldal';} ?></title> |
A krix-kraxoktól ne ijedj meg: • egy jó nagy pötty, míg a ” és „ idézőjelek.
Azt is sikerült megoldanom, hogy ha egy bejegyzést több oldalra bontunk a terjedelme miatt a <!--nextpage--> segítségével, akkor az így keletkezett oldalakat is mutatja a fejléc a 2. oldaltól kezdődően.
Ezen felül minden olyan listát (keresés eredménye, kategóriák bejegyzései, archívum, stb.) melynek találata több lapra fér ki, azt is laponként számozza a 2. laptól.
Kicsi, egyszerű, hasznos, bár a lapozással kicsit meggyűlt a bajom…