novamaxx.hu

Az elmúlt néhány napban picit hátérbe szorult nálam az OSX. Talán megbocsátható bűn annak fényében, hogy most Windows 7-et teszteltem.
Miután sikerült beszereznem 2 db egyforma vinyót, és volt 2 napom a próbákra, gyorsan nekiláttam egy Windows 7 telepítéshez Raid0-ban, majd AHCI-vel, legvégül pedig natív SATA-ra.

Telepítettem továbbá a gépre  egy Total Commandert, Photoshop CS4-et, Norton AV 2009-et, egy CDBurnerXP-t, és egy vadiúj Firefoxot a három-és-felesből, illetve egy 160GB-os 2,5″-os USB vinyót kapcsoltam a rendszerre, melyen a telepítő állományok pihentek.

Előre kell bocsássam (és most tessék kővel dobálni), hogy nagyon meggyőző a Windows7! Mi a fenéért nem tudták ezt a Vistával is megcsinálni annak idején  ezek a szerencsétlenek?! Bár, ha a jó oldalát nézem: megismertem emiatt egy új oprendszert (az OSX-et), és bele is habarodtam. Bár az is igaz, hogy ezek után időnként meg fogom csalni a W7-tel.

Ahelyett azonban, hogy most további ódákat zengenék a W7-ről, leírom azt, hogyan faragtam gömbölyűvé. Hiszen az XP nekem nagyon kézre állt, és már vakon tudtam, mit hol találok rajta (ok, tudom jól: néhány év múlva a W7 kezelőfelületébe is ugyanígy belejövök majd…), de sajnos a W7 minden kis szarért csipog, engedélyt kér, és rinyál. Arról nem is beszélve, hogy a Mobil USB-s vinyómon voltak mappák, amikben lévő programokat nem volt hajlandó elindítani, vagy törölni – jogosultságproblémák miatt.

Lássuk tehát:
Adott egy végleges (!) 64 bites Windows 7 DVD, és egy magyar nyelvi fájl (később vettem észre, hogy a windows update már tartalmazza a honosítást is, így nem kellett volna külön megkeresnem a neten HU csomagot…).
Azért választottam egyébként a 64 bites változatot, mert 12GB DDR3 RAM van az alaplapban, ergo a 32bites változat ezt nem tudná kezelni. És amúgy is: évek óta az alaplapok és procik zöme kezelni tudná a 64 bitet, csak ugyebár a lustaság, a megszokás, esetleg a nem létező 64 bites driver-verzió miatt maradtunk a 32 bitnél. Na, én most szakítottam ezzel a hagyománnyal…

Nem szeretnék kitérni a RAID, AHCI és natív SATAII közti adatátvitelbeli különbség ecsetelésébe, mert annyira nem számottevő (az én tesztkörnyezetemben) a “javulás”, hogy a RAID-0 esetében a 2 vinyó (pazarlás, zaj, hő- és fogyasztásnövekedés) és a megnövekedett boot időtartam, míg az AHCI esetében a boot meghosszabbodása sokkal több kellemetlenséggel járt, mint amennyit a rendszer (nem, vagy alig mérhető) gyorsulásával hozott. A W7 mindhárom esetben 5,9 pontot adott a merevlemez teljesítménynek, ezért a legegyszerűbb, legolcsóbb, és leggyorsabb megoldást, a natív SATA beállítást választottam, egy Gigabyte EX-58-Extreme vízhűtéses alaplapon.

Miután felállt a rendszer, és  minden kötelező frissítést letöltöttem, maradt még 2 nem fontos frissítés is: a videokártya és a hálókártya W7-es drivere. Később kiderült, hogy a gyári DVD-be integrált hálókártya driver jobb, mint a friss, ugyanis a windowsupdate-os vezérlőprogramtól egyszerűen nem működik a hálózat, ezért csak a videokártya meghajtóit frissítettem. Ezek után magyar nyelvűvé varázsoltam a W7-et, úgy, hogy kipipáltam az indítás-leállítás magyarítását is.
Mostanra tehát összeállt egy 64 bites magyar W7. Viszont van egy kis bibi: ugyanis a W7-ben a felhasználó nem teljes admin joggal rendelkezik! Ehhez be kell kapcsolnunk a valódi Admin fiókot, és át kell jelentkeznünk oda, majd törölni a telepítéskor létrehozott felhasználót (lehet felszisszenni az admin jogkör teljes átvétele miatt, de jól tudom mit csinálok).
Ehhez nyomjuk le a Windows + R billentyűket, majd a futtatás mezőbe írjuk be: control userpasswords2 és ENTER. Az előugró ablakon válasszuk a Speciális fület, aztán a Speciális gomb, és ott a Felhasználók mappában az Administrator-ra klikk duplán. Ott az Általános fülön fiók tiltásáról le kell venni a pipát.
Ezek után klikk a Start menüre, kijelentkezés, bejelentkezés az Administrator fiókba. Windows + R billentyűket ismét megnyomjuk,  a Futtatás mezőbe újra: control userpasswords2 és ENTER, majd törölni kell a telepítéskor megadott felhasználót.
Ekkor már csak az Administrator fiók marad, és ha nem kap jelszót, akkor a W7 indulásakor automatikusan be is lép ebbe a fiókba.

Még egy kis hab a tortára: ki kell kapcsolni a biztonsági központot (UAC – User Account Control) – lehet újra felszisszenni.
Ehhez:  Start, Vezérlőpult, Rendszer és biztonság, Felhasználói fiókok felügyelete beállításainak módosítása, majd az ablak bal oldalán megjelenő függőleges csúszkát állítsuk legalulra (soha nem kérek értesítést…). OK, majd a megjelenő figyelmeztető ablakra is OK, végül indítsuk újra a számítógépet.

Ettől kezdve nem Bill Gates uralkodik a géped felett, hanem amennyire csak lehet, Te magad leszel saját vasad gazdája. Nincsenek előugró ablakok, tiltások, csipogások, zaklató kérdések  és hiszti.

Most jöhet egy kis programtelepítés: felrakom a vasra a cikk legelején említett programok próbaverzióit. Semmit sem krekkeltem, peccseltem. Semmilyen törést nem használtam. Azok a programok, melyek alapjában nem ingyenesek, 15 napos próbaverzióval letölthetők a netről, és ezekkel teszteltem a vasat. Amúgy sem akartam 2 napnál tovább hagyni a dolgokat a gépen, ezért fölösleges lett volna beruházni akár egy forintot is a szoftverek megvásárlására.

Erőszaktétel:
Mondhatnám, hogy erőszakot tettem a W7 alapértelmezéseken azért, hogy a lehető legtöbb mindent megtartsak, amit az XP-ben szerettem, ugyanakkor arra is ügyelek, hogy a W7 pozitív tulajdonságai se vesszenek kárba.

Fentebb már két szisszenős “behatolást” ejtettem a W7 lelkivilágába, így a Nagy Testvéres fíling gyorsan köddé válni látszik.

Most lássunk további apró finomhangolásokat.

Szolgáltatások
Kikapcsoljuk azokat a szolgáltatásokat, amikre nincs szükségünk, illetve egyes szolgáltatások reakcióidejét lecsökkentjük, felgyorsítva ezáltal az indítást és a leállítást.
Ehhez nyomjuk le a Windows + R billentyűket, majd a futtatás mezőbe írjuk be: services.msc, és ENTER. A megjelenő ablakban ki kell szelektálni azonak az alkalmazásokat, amikre nincs szükségünk, időt és memóriát nyerve a kikapcsolásukkal.
Én ezeket a szolgáltatásokat találtam feleslegesnek a gépemen:

• Windows tűzfal
• Windows Defender
• Kapcsolat nélküli fájlok
• Windows Search
• Biztonsági központ (csak azután állítsd le, hogy beállítottad, hogy ne figyelmeztessen semmiért)
• Kötet árnyékmásolata
• Microsoft kötet árnyékmásolata szolgáltató
• Internet kapcsolatmegosztás
• Error Reporting

Ezeket egyszerűen le kell állítani, az indításukat automatikusról Kikapcsolásra kell változtatni.
Keresgélj a nem Windows alkalmazások között is, hátha vannak hasonlóan fölöslegesen elindított szolgáltatásaik.

Lapozófájl és hibernálás
Ha kellően sok memória van a vasadban, meg lehet változtatni a lapozófájl beállításait, mert a gyári beállítás egy idő után lassíthatja  a számítógépet. Ha pedig nem használod a számítógépeden a hibernálás funkciót, akkor azt érdemes kikapcsolni: főleg, ha sok RAM van a vasban.

A hibernálás kikapcsolása egyszerű
Nyomjuk le a Windows + R billentyűket, majd a futtatás mezőbe írjuk be: cmd, és ENTER. A parancssorba ezt kell beírnod: powercfg -h off és ENTER
Újraindítás után a memóriád méretével megegyező szabad hely keletkezik a számítógép merevlemezén. Persze ehhez előbb le kell törölni a meghajtó(k)ról a pagefile.sys fájlt – SHIFT + DEL gombbal nem a lomtárba kerül a törölt fáj, hanem azonnal, visszavonhatatlanul törlődik. Ha nem lehetséges a törlés, akkor valamilyen okból mégis használja a gép a fájlt. Ekkor hagyjuk inkább békén.

Külcsíny
Ikonok, asztal és saját gép (új nevén: Számítógép)  beállításai kellemesen testre szabhatók.

Azt hiszem első körben elég lesz ennyi. Még úgyis jön 1-2 dolog, amit ezen cikk írása óta (2009.09.27) változott a windows 7-en…

Kapcsolódó anyagok:

• Windows 7 magyarítás parancssorból
• W7